(Magyar Teozófiai Társulat, 1994)


Idézet az előszóból: India bölcsességének kimeríthetetlen kincsesbányáját csak a legutóbbi években kezdték gondolkodó és segíteni vágyó emberek a magyar közönség számára feltárni. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy hasonló folyamat megy végbe a tőlünk nyugatra lévő országokban is. A nyugati ember a múlt század második felében újra fölfedezte az anyagot és többet tudott meg róla, mint összes elődei. Kénytelen volt azonban azt is elismerni, hogy az anyag nem az egyetlen létező, aminek fölfedezései mámorában eleinte hitte, s most újra föl szeretné fedezni a szellemet, belé szeretne mélyedni titkaiba, mint ahogy egykor az anyag titkait kifürkészte.
A szellemről azonban Keleten, főleg pedig Indiában, jóval többet tudnak, mint Nyugaton. A „lélek, amely mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is”, ott mélyebben tekintett ezekbe a mélységekbe. A végső dolgokról, az alapvető összefüggésekről ott sokkal többet tudnak, mint minálunk. Nem csoda tehát, ha hozzájuk fordulunk irányításért. S bizonyos, hogy útmutatásaikat követve, többet fogunk megtudni a szellemről, mint összes eddigi nyugati elődeink.
India bölcsessége a jóga formájában leginkább hozzáférhető számunkra. A jóga egyetemes, benne helyet és értelmet talál a világ és az emberi élet minden ténye és jelensége: Isten és az ember, jó és rossz, a test és a lélek, az anyag és a szellem. Éppen egyetemességénél fogva azonban számtalan változata és ábrázolása lehetséges a jógának. Eddigi magyar irodalma is ezt a változatosságot tükrözi. De még a test jógájáról szóló könyvek is szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a testnek a szellem céljait kell szolgálnia.
Ez a kis könyv pedig – amelynek alapja egy Benáreszben tartott előadás sorozat – a szellem jógájával foglalkozik. Abba a jógába akar bevezetni, amelynek eredményei nem múlnak el testünk halálával sem. „Királyi Jógának” nevezik ezt Indiában. Aki írta, maga is végigcsinálta a lélek és a szellem jógagyakorlatait; leírásai az élmény bélyegét viselik, s a küszködését, hogy szavakkal mondja el az elmondhatatlant.
Nem akar több lenni ez a könyv, mint bevezetés. S mégis, aki elolvassa, megérti és éli a benne foglaltakat, már messze haladt a jóga felé vezető úton. A legelvontabb fejtegetések között a leggyakorlatibb tanácsokkal szolgál s tele van az emberre, az életre, a világra vonatkozó, megdöbbentően nyilvánvaló és mégis soha nem hallott megállapításokkal. Ezek még annak számára is értékessé teszik, aki nem szándékozik jógát gyakorolni.
Nehéz olvasmány, nagy szellemi erőfeszítést kíván, de bőségesen is kárpótol érte.”