Baráth Tibor dr. - A magyar népek őstörténete - Kozsdi Tamás összefoglaló jegyzete
|
|
|
|
|
|
{Letöltés .doc formátumban} BARÁTH TIBOR - A MAGYAR NÉPEK ŐSTÖRTÉNETE I-II. KÖTET A MŰ ALAPJÁN AZ ÖSSZEFOGLALÓ JEGYZETEKET KOZSDI TAMÁS KÉSZÍTETTE BUDÁN, 2002. DECEMBER – 2003. MÁRCIUSA KÖZÖTT TARTALOMJEGYZÉK Ψ I. RÉSZ Ψ 1. AZ ŐSHAZA TÖRTÉNETI ÉGHAJLATA ÉS ELSŐ GYARMATOSAI 2. A HUNOK IRÁNI (RÉGI KELET) EREDETÉNEK BIZONYÍTÉKAI 3. A MAGYAROK DÉL-KELET AFRIKAI (RÉGI KELET) EREDETÉNEK BIZONYÍTÉKAI - A MADÁR, AZ OROSZLÁN ÉS A PÁRDUC SZIMBÓLUMOK 4. POLITIKAI SZERVEZŐDÉSBELI AZONOSSÁGOK Ψ II. RÉSZ Ψ 5. A MAGYAR NYELV MINT A RÉGI KELET KULTÚRNYELVE 6. A SUMIR ÉS A MEZOPOTÁMIAI NYELV AZONOSSÁGAI 7. A SUMÉR ÉS EGYIPTOMI NYELV EGYFORMÁN MAGYAR NYELV 8. KIEGÉSZÍTÉSEK A MAGYAR NYELV RÉSZHEZ 9. AZ ÍRÁS EREDETE 10. AZ ŐSHAZAI ÍRÁSMÓDOK ALAPELVEI 11. ROVÁSJELEKKEL ÍRT KELETI MAGYAR NYELVEMLÉKEK 12. EGYIPTOMI HIEROGLIFÁKKAL ÍRT MAGYAR NYELVEMLÉKEK 13. AZ EGYIPTOMI ÍRÁS IS MAGYAR ÍRÁS Ψ III. RÉSZ Ψ 14. A MAGYAR NÉPEK ŐSHAZAI HITVILÁGA – TERMÉKENYSÉGI VALLÁS 15. A NAPKÖZPONTÚ VILÁGKÉP 16. A TEMETKEZÉSI HELYEKRŐL 17. HALOTTAK KÖNYVE Ψ IIII. RÉSZ Ψ 18. A MAGYAR NÉPEK ŐSHAZAI ÁLLAMSZERVEZETE -A KIRÁLYI INTÉZMÉNY ÉS A KÖZIGAZGATÁS 19. A KIRÁLYOK TRÓNNEVEI ÉS URALKODÓI CÍMEI 20. URALKODÓI JELVÉNYEK 21. A PAPI INTÉZMÉNY 22. A VALLÁS POLITIZÁLÓDÁSA 23. IV. AMENHOTEP VALLÁSI REFORMJA Ψ V. RÉSZ Ψ 24. A VÍZÖZÖN UTÁNI ELSŐ CIVILIZÁCIÓK 25. ÁRPÁD KORMÁNYZÓ 26. A KAUKÁZUSI ÁRPÁDIAK ÉSZAKI GYARMATAI - KÁLDI ORSZÁG ÉS MEZOPOTÁMIA 27. ÁRPÁD KIRÁLYSÁGA ÉS EGYIPTOM 28. A HUNOK KIALAKULÁSA 29. A KAUKÁZUSI ÁRPÁDIAK DÉLI GYARMATAI Ψ VI. RÉSZ Ψ 30. ELSŐ KIVÁNDORLÁS - A MAGYAROK ÉSZAKRA VONULÁSA MEZOPOTÁMIÁBA 31. MEZOPOTÁMIA KIRÁLYAI 32. MÁSODIK KIVÁNDORLÁS - A MAGYAROK ÉSZAKRA VONULÁSA A FÖLDKÖZI-TENGERHEZ 33. HARMADIK KIVÁNDORLÁS - A MAGYAROK ÉSZAKRA VONULÁSA A NÍILUS VÖLGYÉBE Ψ VII. RÉSZ Ψ 34. MAGYAR-HUN TESTVÉRISÉG KIALAKULÁSA MEZOPOTÁMIÁBAN 35. MAGYAR-HUN TESTVÉRISÉG KIALAKULÁSA A FÖLDKÖZI-TENGER KELETI PARTVIDÉKÉN 36. HURI ÉS MITANNI TÖRZSEK Ψ VIII. RÉSZ Ψ 37. MAGYAR-HUN TESTVÉRISÉG KIALAKULÁSA A NÍLUS VÖLGYÉBEN 38. MÉNES ÉS OSIRIS PÁRHARCA 39. THOT MEGGYÓGYÍTJA OSIRIST 40. THOT MEGBÉKÍTI A HUNOKAT ÉS A MAGYAROKAT 41. HUNMAGYAROK LÉTREJÖTTE 42. THOT EGYIPTOM KIRÁLYA 43. HYKSOS TÁMADÁS EGYIPTOMRA 44. A HYKSOSOK EREDETE 45. AZ ÁRJA FAJ EGYESÜLT 46. A HÁROM MAGYAR ORSZÁG SZOMSZÉDSÁGA 47. HETITA-EGYIPTOMI ÖRÖK BARÁTSÁG 48. A SIVATAGI NÉPEK BEÖZÖNLÉSE A MAGYAR ORSZÁGOKBA 49. AZ EGYSÉGES VILÁGKULTÚRA Ψ VIIII. RÉSZ Ψ 50. MIT TUDUNK A HUN VAGY SZÉKELY ÍRÁSMÓDRÓL 51. HUNGAR ÉS MAGYAR NÉV EREDETE 52. A SZÉKELY NÉV ÉRTELME 53. A MAGYAROK FELELŐSSÉGE 54. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZETEK Ψ I. RÉSZ Ψ AZ ŐSHAZA TÖRTÉNETI ÉGHAJLATA ÉS ELSŐ GYARMATOSAI A Régi Kelet klímatörténete magyarázatul szolgál arra, hogy miért indult el a két magyar nyelvű népág, az északon lakó hun és a délen lakó magyar egymás irányában a történelmi találkozóra és közös nemzet kialakítására. A régibb korszak (paleolitikum) idején földünk éghajlati viszonyai lényegesen eltértek a mai állapotoktól. Akkoriban a föld átlagos hőmérséklete alacsonyabb volt. Az állandó Hómező lenyúlt a Himalájáig, fedte az Ural hegység java részét és lezárva tartotta a Kaukázuson átvezető átjárókat. Európa több mint fele alkalmatlan volt állandó emberi telepedésre, a helyhez kötött életre. Ez a tény is határozottan cáfolja a finnugor tudósok szibériai őshaza elméletét, hiszen az akkori klimatikus viszonyok között Szibéria Kr.e. 6000-ig semmiféle népnek sem lehetett lakóhelye. A föld felmelegedése i.e. 8000 táján indult meg, 6000-ben meggyorsult. Következménye az lett, hogy hatalmas víztömegek megemelték a tengerek és folyók vízszintjét. Ezeknek az állapotoknak az emlékét őrzi a mezopotámiai, egyiptomi és bibliai forrásokban említett vízözön. A katasztrófában a régibb kőkori emberiség javarésze elpusztult, a maradék pedig a magaslati helyekre zsúfolódott össze: a Kaukázus hegyeiben és a délkelet-afrikai hegyvidéken. Az áradások után Kr.e. 4000 táján kezdődő hőségben az erős párolgás következtében a belvizek kezdtek eltűnni. Amíg a Kaukázus alatti menedékhelyen lévőknek ez új életlehetőséget nyitott, mert levonulhattak dél felé, a forró égöv alatt lakóknak megélhetési zavarokat okozott. Az egyenlítő táján tehát a felszárított talajnedvességet ezentúl nem pótolta semmi, kihaltak az erdők, elszáradt a növényzet s maradt a por és homok. Abban a mértékben, amint a sivatagosodás haladt előre, újabb és újabb néphullámok voltak kénytelenek nedvesebb, hűvösebb tájakra vonulni, felfelé északra. Amíg tehát a kaukázusi menedékhelyről dél felé indult a nép, a dél-afrikai menedékhelyről észak felé kényszerült. A Biblia emlékezése szerint a vízözön elől megmenekült emberiség egyik ága a Kaukázus alatti hegyekben talált oltalmat, a híres bárka az Ararát hegyén érintett újra földet. A régészek viszont az emberiség legrégibb nyomait az afrikai Nagytavak vidékén találják a hegyek között, ahova a vízözön elől az emberiség másik ága vonult. A Kaukázusi menhelyről ment a lakosság egy része délnyugat felé a Jordán, Orontes folyók mellékére, ahol Jerikó és Jármó a legrégibb eddig ismert csiszolt kőkori telepek; másrészt délkelet felé, a Káspi-tó alá és a Tigris folyó vidékére, meg az iráni beltenger egyre szélesbedő partvidékére. A kiinduló pont a Kaukázus vidéke, az Araxes völgye volt. Az új helyek ugyanis ebből a központból nézve esnek nyugat felé: Setét Hon, Esthon, Nyugathon, illetve kelet felé: Káldi, Kálti, Kaldea, Chaldis. A másik gócpont ahol a neolitikus kultúra nyomait megtalálták Délkelet-Afrikában volt, a Nagytavak vidékén. A letelepült élet legrégibb nyomait a Turkani kerületben lévő Magasi község határában találták meg a Nakuru folyó vidékén lévő Hyrax dombon, továbbá az Eburru hegy alatt és a Njoro folyónál. A két ősi gócpontból gyarmatosított területeken az i.e. IV és III. évezred fordulóján a magyar nyelv már kiterjedt használatban volt. A nyelvészek a pionír népre vonatkozó ismereteiket abban összegzik, hogy azok valamennyien ragozott nyelvet beszéltek és egymást megértették. (Genezis 11: Az egész földön csak egy nyelv, csak egy beszéd dívott”) A régészek szerint a víz alól felszabadult területeken a neolitikus kultúra, helyi előzmények nélkül, hirtelen és magas fokon jelent meg, összes kísérő jelenségeivel együtt: írással, földműveléssel, ipari tudással és kiforrt hitvilággal. A HUNOK IRÁNI (RÉGI KELET) EREDETÉNEK BIZONYÍTÉKAI A hun királyok népük származási helyéül Iránt jelölték meg. A hunok életterülete a Kr.e. II. évezredben felölelte a Kaukázus hegységtől és a Káspi-tótól délre a Perzsa-öbölig és a Vörös-tengerig terjedő földet. Kelet felé határai jóval a Tigrisen túlra húzódtak, egyes leírások szerint egészen az Indus folyó völgyéig értek. A néprajz kutatói szerint a griffes-indás hun díszítmények közeli rokonságot mutatnak a Tigris-Eufrátesz völgyében és általában Irán területén használt díszítésekkel. A hunok által használt geometrikus írásrendszer is Iránhoz köti az ő megelőző földrajzi lakóhelyüket, tekintve, hogy ott is és Eritreában is ugyanazokat a betűtípusokat használták. A hunok őshazájukkal, Iránnal és Egyiptommal akkor is szoros kapcsolatban maradtak, amikor a Fekete-tenger északi partján új országot szereztek és népük zömével odavonultak. A tőlük immár messze eső Etiópiából (!) és Egyiptomból (!) azonban még mindig adókat szedtek ami csakis régi uralmuk alapján képzelhető el. Külpolitikájuk a 370-es években bekövetkezett nagy fordulatig elsősorban szintén dél felé irányult. Folyton küzdtek odalent a római és perzsa imperalizmus ellen, amely őket lakóhelyeikről kiszorította, mintha fel akarták volna szabadítani egykori hazájukat. Amikor utóbb Atillának nem sikerült Európa nyugati részeit is birtokba vennie, ő is azt a gondolatot forgatta agyában, hogy visszatér Keletre és Egyiptomot szerzi meg. Az ő halála után talán éppen e gondolatnak az igézete alatt vonult ki a Kárpát-medencéből a hunok tekintélyes része. A hunok, akiktől népünk jelentős része származik, egykor a Régi Keleten éltek, a táj félhold alakú felső részében, a Perzsa-öböltől félkörben nyugat felé, egészen a Nílus deltájáig elterülő szakaszon (e területet Termékeny Félholdnak is nevezik) A MAGYAROK DÉL-KELET AFRIKAI (RÉGI KELET) EREDETÉNEK BIZONYÍTÉKAI A MADÁR, AZ OROSZLÁN ÉS A PÁRDUC SZIMBÓLUMOK A magyar ág őshazáját emlékezésein kívül az általuk használt szimbólumok segítségével is ugyanerre a tájra helyezhetjük. Két legfontosabb népi szimbólumunk a madár és az oroszlán volt. Bizonyítékok: (1) már az európai hunok egyik okmányán is madár jelképezte a magyarokat (2) madár volt az Árpádokkal érkező csoport jelvénye is. Az ok kézenfekvő: a ’madár’ összecseng a ’magyar’ népnévvel és emiatt ősidők óta a képírás módszere szerint azzal írták a nép nevét. (3) Amidőn kr.e. 3200 táján a Vörös-tenger nyugati partvidékén élő magyar törzsek felkerekedtek és elindultak az észak-egyiptomi hun királyság meghódítására, szintén madarat használtak szimbólumként. Ami az oroszlánt illeti, (1) szimbólumát éppen olyan sűrűn használták az Árpádi vezérek, magyar királyok és nemzetségek mint a madarat. Az ok itt is kézenfekvő: a Régi Keleten az oroszlán neve magaru volt, amely a képírás szellemében ugyancsak a magyar nevet adta. (2) Egyiptom déli eredetű királyai, a hetiták királyai és más őshazai királyok is oroszlán lábú széken trónoltak, mint „magyar úr szék urai” (úr-szék később ország) kőbe meredt oroszlánok őrizték palotáikat, a „magur honát” és ugyancsak azok álltak sorfalat temetkezési helyeik, piramisaik előtt. Árpádék honfoglalása idején egyes előkelő tisztségek viselői hivataluk jelzésére a pettyes párduc bőrét terítették vállukra. Ez a szokás is megvolt Egyiptomban és Mezopotámiában, ahol a napisten (Szem-úr) papjai viseltek ilyen hivatali öltözetet. Az állat bőrén látható pettyek a szem alakját utánozzák. A párducbőr viselete Afrikában a mai napig megmaradt és egyes bennszülött uralkodók azzal jelzik, hogy ők az égi isten földi képmásai. Egyszóval a magyar szimbólumok kalauzolása mellett is Délkelet-Afrikába érkeztünk. POLITIKAI SZERVEZŐDÉSBELI AZONOSSÁGOK Ugyanerre a területre utal egyébként hetes politikai szervezetük, amelyben Árpád hét Magyarja a Duna-medencébe érkezett. Hetes szervezetben éltek a Dél-Egyiptomiak is. Hetes szervezetű nép alapította Etiópiát, hetes alapon volt megszervezve a hetiták országa és ugyancsak hetes szervezetben szállták meg az Appenin-félszigetet a keleti eredetű etruszkok. Mindezekből arra következtethetünk, hogy nemzetünk magyar ágának őshazája is a Régi Keleten volt, de a hunok őshazájától délebbre, Eritrea (Etiópia) vidéke körül. 1 2 3 4 5 6 7 >> Következő |
|
|
>> A témakör írásainak listája << Vissza a témakörök főoldalára |
|